Kritika #3 - Egyedül, vag mégsem?

Meghoztam a következő kritikámat az Egyedül, vagy mégsem? c.blogról.

http://www.alone-ornot.blogspot.hu/

A kinézetről nem kértél kritikát tehát az nem fogom véleményezni.

Történet, írásmód és egyéb észrevételek: 

Már ne is haragudj de szerintem az egész történeted elcsépelt. A sztori elején a gyilkos Harry Styles látszólag minden ok nélkül megöl egy házaspárt, a gyereküket pedig elrabolja magának. Ezzel még nincs is semmi bajom, bár igazán felfedhetted volna hogy miért kellett szegény szülőket megölni, vagy mit ártottak ők Harrynek, mivel nem hiszem hogy valaki csak úgy poénból gyilkolászik. 

A másik ami egyáltalán nem valósághű az a lány viselkedése. Harry megöli a szüleit és elrabolja, de ő valahogy mégsem gyűlöli kellőképpen a fiút. Ilyenkor az ember azt várná hogy a lány  irtó dühös legyen és nem utolsó sorban rettentően feldúlt hiszen könyörgöm, megölték a családját. 

Valamint mégis milyen az hogy a lány tisztában vele hogy Harry ölte meg a szüleit, de azért megjegyzi hogy gyilkos létére milyen helyes. Azt kell mondjam szörnyen erőltetett a szerelmi szál, ráadásul elég furcsa módon. 

De oké, túlettem magam az első pár fejezet nem túl reális történésein és reménykedve tovább olvastam. 

Harry elviszi a lányt egy titkos helyre ahol fogva tartja. Ám arról hogy minek kell Harrynek a lány, vagy mit akar tőle arról egy árva szót sem írtál.

Harrynek jelentős hangulatingadozásai vannak, mert mint később kiderül drogos. De azt akkor sem tudtam lenyelni hogy egyik percben meg akarja erőszakolni és szinte verni a lányt, a másikban meg megölelgeti a csajt mert fél vihartól. 

A lány viselkedése mindeközben kicsit sem változik. Egy rémálom kivételével úgy tűnik egy nap alatt túltette magát a szülei halálán. Lehet én vagyok a hülye, de nekem ez sem túl reális. 

Madison továbbá szinte szabadon jár-kel a házban, és Harry még sétálni is elengedi a közeli erdőbe teljesen egyedül. Végül is igaza van, hátha megszökik...

Nem értem hogy a lány miért nem próbál legalább megszökni szülei gyilkosától mikor rengeteg alakalma adódik. Persze megértem hogy egy ismeretlen hely kellős középen van egy gyilkossal, de akkor is.

Egy enyhe Stockholm szindrómás vonalat is felfedezek a történetedben, mivel a lány akaratán kívül, burkoltan vonzódni kezd a fogva tartójához. A Stockholm szindróma mostanában elég felkapott és népszerű téma, tehát ha nem írsz róla jól akkor a történeted elvész az unalmas, sablon blogok világában. 

Az írásmódodról annyit hogy szerintem a történetedben eléggé erőltetettek  káromkodások. Leginkább elgépelési mintsem helyesírási hibáid vannak, amiken többszöri átolvasással javítani tudsz. A fejezeteid nagyon rövidek, és meglehetősen kevés leíró részt alkalmazol. Túl sok a párbeszéd, inkább a lány belső érzelmeit kellene jobban boncolgatnod. Jobb lenne ha sor kizárttá alakítanád a szöveget, és ha új gondolatot nyitsz mindenképp kezdj új bekezdést . 

Összességében az a legnagyobb problémám az hogy a blogod cselekménye nem reális, egyszerűen elképzelhetetlen. 

Ha kicsit jobban belegondolsz, szerintem te is rá jössz, hogy ha valaki megölné a szereteteid akkor nem úgy éreznél mint ahogy azt Madison szemszögéből leírtad.Biztos vagyok benne hogy a szüleid gyilkosával egy kicsit sem szimpatizálnál és akkor még gyengén fogalmaztam.

Szerintem érdemes lenne kigondolnod hogy mit akarsz elérni ezzel a fogva tartással és az egyre kibontakozó szerelemmel, mert ha nem vigyázol sablon blog lesz a történetedből.

 Remélem segítettem, és bízom benne hogy nem bántottalak meg az őszinte véleményemmel. Nem akartalak megsérteni, amiket leírtam nem rossz-szándékból írtam.

Köszönöm hogy tőlem rendeltél!

Kritika #2 - Ne álmodd az életed, éld az álmaid

Meghoztam a második kritikámat a Ne álmodd az életed, éld az álmaid c.blogról.

 http://nealmoddazeletedeldazalmaid.blogspot.hu/

Kinézet:

Nekem egyáltalán nem tetszik a blogod megjelenése. A fejléced minősége nem jó, így hát homályos és rettentő pixeles az egész. A címet szerintem más betűtípussal, és betűszínnel kellett volna írod mivel nem nagyon illik a barnás kinézethez. Kicsit sok minden van egyszerre a fejlécen, szerintem például a gitáros Niall már nem kellene oda oldalra. A nap fénye pedig eléggé belevakít az amúgy is homályos fejlécbe. Összességében annyi mondanék hogy a kevesebb néha több, de keress fel egy design oldalt akik szépen megcsinálják neked.

Történet, írásmód és egyéb észrevételek: 

A történetet alapötlete abszolút tetszik. Lehet morbid vagyok, de szerintem aranyos hogy egy fiút és egy lányt egy szörnyű tragédia hoz össze. Gyönyörűen írsz, bár néha kicsit túl komplikálod a szavakat, gondolok én itt például a téglalap alakú tárgyra, ami ugye a telefon. Kellően hosszú fejezeteket raksz fel, szóismétlés és helyesírási hibák nélkül ami példaértékű.  

Cole hirtelen halála viszont kicsit meglepett, és valahogy egy deszkás balesetből én még nem feltétlen számítottam halálra. 

Tudom hogy nehéz leírni hogy mit érezhet két tizenéves  fiatal miután elvesztik a barátjukat, de valahogy akkor is jobban kifejthetnéd az érzéseiket, hiszen egy halál eset után a az elhunyt ismerősei, rokonai nem csak szimplán szomorúságot éreznek. A halál téma tényleg nem egyszerű, de ha már bevállaltad hogy írsz róla, akkor tessék jobban kidolgozni. Továbbá elég valószínűtlen számomra hogy egy iskola diákja meghal, az élet pedig megy tovább mintha semmi sem történt volna. Legalább egy megemlékezés, vagy néhány kedves szó a tantestülettől kellett volna. 

Nagyon ügyesen írsz, remek a szókincsed viszont a halál esettel elég nagy fába vágtad a fejszéd. Mint már említettem én megértem hogy nehéz átélni mi játszódhat le például jelenesetben Blair fejében, de ha erről akarsz írni kénytelen leszel mélyebben beleásni magad a témába. Remélem lesznek még a történetben csavaros fordulatok, mivel számomra jelenleg egyértelmű hogy Niall és Blair összefognak jönni. A levelezős téma pedig nagyon érdekes cselekményszál amit szépen vezetsz az iskolás téma mellett. Viszont van egy sejtésem mi szerint a titkos levelezőtárs Niall lesz.

Összességében nekem a történet elnyerte a tetszésem, viszont mint azt ahogy írtam is,ilyen szép íráshoz sokkal jobb design illene.  

Örülök hogy elolvashattam a blogod, remélem semmit nem veszel nagyon a szívedre,azok közül az esetenként negatív dolgok közül amiket írtam.

Köszönöm hogy tőlem rendeltél!

Kritika #1 - Ismeretlen világsztár

Meghoztam az első kritikámat az Ismeretlen világsztár c. blogról.

 

http://ismeretlenvilagsztar1d.blogspot.hu/

 Kinézet:

A fejléced nagyon tetszik. Egyszerű, de nagyszerű. Nem zsúfolt, nincs tele giccses motívumokkal hanem pont olyan mint amilyenek kell lennie. Megjeleníted rajta a főszereplőket, az álarcos lány pedig kicsit előrevetíti a történetet, ami arra készteti az olvasót hogy belekukkantson a történetbe. Szerintem viszont jobb lett volna hogyha ugyanolyan betűtípussal írtad volna a blog címét a fejlécre, mert a szürke betűtípus nem igazán illik a kissé elegáns fejlécedre.

A háttérrel nincs problémám. Elegáns és nőies ami illik a történethez, viszont én egyből kiszúrtam hogy hol "illeszkednek össze" a képek, de ez már csak az én hülyeségem.

A modulok rendben vannak, de én a sok versenyes felhívást lejjebb tenném, és felülre raknám a fülszöveget azzal az álarcos lányt ábrázoló képpel. 

Történet, írásmód és egyéb észrevételek: 

A prológus elolvasását követően tényleg érdekelt hogy mi történik majd a későbbiekben a lánnyal, és mit hozol ki ebből a kettős életből.Az első fejezet cselekménye tetszett, de jó lenne ha csinálnál egy szereplők részt mert kicsit zavaros volt hogy ki a giga szempillás és ki kicsoda pontosan. (Bár  a második fejezetben már kitisztult a kép.)

Nekem kicsit túl gyorsan barátkozó típus a lány, hiszen pár nap után már a barátaiként emlegeti s srácokat. 

Összességében szépen írsz, esetleg alkalmazhatnál több leíró részt. A párbeszédeid szintén rendben vannak, elgépelési hibákat sem találtam. Néha előfordul pár számomra nehezen értelmezhető mondat, de ez sem vészes. Izgalmas alaptémát választottál és tényleg hosszú fejezeteket írsz, amiben gyönyörűen kibontogatod a cselekményt. Jobb lenne ha sorkizárttá alakítanád a szöveget, mert szerintem az sokkal jobban átlátható és ad egyfajta precízséget a szövegnek. Vagyis sokkal esztétikusabbá teszi az írásod. Remélem érted hogy mire gondolok. A blog tényleg olvastatja magát, egyik rész után gyorsan görgetek is a következőre, egyszerűen jó olvasni. Nem unalmas és nem sablonos.

Örülök hogy elolvashattam a blogod, remélem semmit nem veszel nagyon a szívedre. azok közül az esetenként negatív dolgok közül amiket írtam.

Köszönöm hogy tőlem rendeltél!